Mai szakasz: Márk 14

Márk 14 tele van lelki tanulságokkal. Csakis a Szentlélek vezetése alatt tudott Márk annyi mindent belezsúfolni ebbe a néhány versbe. Azt mondhatnánk, hogy egy egész könyvet lehetne írni annak alapján, amit ez a fejezet tartalmaz.

Mit mondhatunk el egy néhány szóban, amit lelki tanulságként magunkkal vihetünk ebből a fejezetből? Mit ragadhatunk meg, ami velünk marad, és segít az örökkévalóság felé tartó utunkon? Ahogy ezt a fejezetet figyelem, Isten Igéje ezt mondja nekem: A farizeusok és más egyházi vezetők azt tervezték, hogy megölik Isten Fiát. Mások pedig - mint például Péter - nem hallották meg azt, amit Jézus mondott, mások pedig - mint például Márta - megértették, de Jézus mindannyiukat szerette.

A Nagy küzdelem végigvonul az emberi történelmen és a 32.versben éri el csúcspontját. Jézus a 30-as évei elején járt; és ki az a fiatal ember, aki meg akarna halni? De Jézus különös módon azért jött a földre, hogy meghaljon értünk - érted és értem. A végső küzdelem akkor kezdődött el, amikor a Gonosz sötét felhőkkel vette körül Jézust - négyezer év gonoszsága szállt le rá.

Ha a Gecsemánét figyeljük, ezt a borzasztó pillanatot az időben, a bűn súlya olyan megsemmisítő erővel telepedett rá, hogy Jézus nem tudott túl látni a Kálvária sírvermén. Borzasztó gondolatok tolonghattak elméjében: "vajon a bűn annyira visszataszító Atyán szemében, hogy az örökre elválaszt bennünket egymástól?" Lelke megborzadt ettől a gondolattól - belekapaszkodott a földbe, mintha ezzel akarta volna visszatartani magát attól, hogy az örök sötétségbe sodorják. A Szentháromság az örökkévalóságon át eddig soha nem tapasztalt meg ilyen egymástól való elszakadást, mint most.

Atyám, "múljék el tőlem ez a pohár." Atyám, "múljék el tőlem ez a pohár." Milyen pohár? - az Isten haragjának a bora, amely elegyítetlenül töltetett az Ő haragjának poharába (Jel 14:10). Hallod-e a szavakat, amelyek a szorosan összezárt állkapcsai közül előjönnek? "Kérlek Atyám, félek; nem tudom elviselni a gondolatot, hogy Tőled örökre elszakadjak. De Atyám, annyira szeretem a földi családomat, hogy kész vagyok érettük feladni az istenségemet is. Úgy döntöttem, hogy inkább vállalom az örök halál kockázatát - a Tőled való örök elszakadást - mintsem egyet is elveszítsek közülük. Atyám, a Te akaratod legyen meg!  

Mária tudta, hogy Jézus mennyire szereti őt, és végül Péter is megtudta - de mi a helyzet veled? Tudod, hogy mennyire hihetetlenül különleges vagy Isten szemében? Tudnod kellene, mert Ő kész volt feladni Isten mivoltát azért, hogy az örökkévalóságot vele tölthesd.

Jim Ayer
az Adventista Világrádió alelnöke
Generál Konferencia