Márk 4-ben négy
példázatot olvashatunk. Mindegyik Isten országának egy fontos elvét, a
növekedést illusztrálja. A magvető példázata kijelenti, hogy a mag, amely a jó
földbe esett „ád vala nevekedő és
bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harminc annyit, némely hatvan annyit,
némely pedig száz annyit” (8. vers). A gyertyáról szóló példázat ezt a
megfigyelést tartalmazza: „Amilyen
mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sőt ráadást adnak néktek... akinek
van, annak adatik...” (24-25. vers).
A fennmaradó két
példázat is a növekedésre fókuszál. Az elvetett mag kikel, és megvannak a
növekedési fázisai, egészen addig, míg meg nem érik. Az Isten országa olyan,
mint az apró mustármag: „felnő, és minden
veteménynél nagyobb lesz, és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket
rakhatnak az égi madarak” (32. vers).
Máté 9:37-38
feljegyzi Jézus utasítását, hogy kérjük Istent, növelje a munkások
(bizonyságtevők) számát, hogy az Ő evangéliumának magva eljusson mindazokhoz,
akiknek szükségük van Isten megismerésére: „Az
aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy
küldjön munkásokat az ő aratásába.”
Néhány évvel korábban
megkérdeztem a perui adventista misszió vezetőjét, hogy mit tesz az egyház az
új megtértekkel. Tudtam, hogy nincs elég gyülekezeti épület és lelkész, hogy
szolgálják őket. „Egyszerű” - mondta - „amikor megkeresztelkedik valaki, arra
kérjük, hogy menjen el és találjon húsz vagy annál több embert, akinek szüksége
van arra, hogy megismerje Jézust.” Pontosan ez az, amire Jézus bátorít
bennünket. Rámutatott arra, hogy „az
Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon” (Mt
24:14), és megbízott, hogy „Elmenvén
azért, tegyetek tanítványokká minden népeket” (Mt 28:19).
Döntsük el, hogy minden
lehetőséget kihasználunk arra, hogy másoknak elvigyük az evangéliumot!
David Smith
az egyetemi
gyülekezet lelkipásztora
Collegedale,
Tennessee
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése