2014. augusztus 16., szombat

Mai szakasz: Dániel 2

Ez a fejezet Dánielnek egyik olyan visszaemlékezése, amelyet arám nyelven írt azért, hogy a leírtak igazságát ellenőrizni tudják az arám nyelven beszélő udvari tisztviselők, és ha szükséges, le tudják fordítani babiloni nyelvre is. Kétnyelvű ékírásos szövegek valóban léteztek abban az időben. 

Dániel még nem fejezte be tanulmányait a babiloni egyetemen Nabukodonozor uralkodásának második évéig, amikor Isten egy álmot adott a királynak, amely nagyon felzaklatta őt (1. vers). A diktátorok nem mindig bíztak meg önmagukban, és a körülöttük élők sem bíztak meg bennük. Azokban a napokban egy diktátor félt attól, amit a jövendőmondók mondtak arról, hogy mit tegyen, és mit ne tegyen. De ezek a jövendőmondók csalók voltak, akik jövendöléseiket az éves naptárból merítették és úgy mutatták be, mint sajátjukat. Ez a gyakorlat létezett már a Kr.e. 13. századtól kezdődően. De Nabukodonozornak nem volt tudomása erről. Ezért, amikor Isten álmot adott neki, és a jövendőmondók nem tudták megmondani, hogy mi volt ez az álom, csalásuk lelepleződött.    

A király babiloni nyelven beszélt és azt mondta, hogy türelmetlen, és haladéktalanul tudni akarja az álmot (3. vers). A jövendőmondók rájöttek, hogy bajban vannak, és átváltottak arám nyelvre, mert akkor egy diplomáciai fordítót kell keríteni, aki „értelmezi” az álmot. Ez késleltette volna a dolgokat és időt biztosított volna számukra. Dániel folyékonyan beszélt arámul, és értette, hogy mi történik. A király az álmot és annak értelmezését a jövendőmondóktól várta, és azzal fenyegette őket, hogy ha nem teljesítik a parancsot, „darabokra tépetnek, és házaik szemétdombokká tétetnek” (lásd 5. vers). Az asszír és babiloni királyok kegyetlenek voltak, ahogy Lákis bevételének a jelenete mutatja Szanhérib ninivei palotájának a falán.   

Amikor Nabukodonozor azzal vádolja a jövendőmondókat, hogy csak időt akarnak nyerni (8. vers), elmondják az igazat, de azzal védekeznek, hogy „nincs ember a földön, aki a király dolgát megjelenthesse” (10. vers), kivéve „az istenek, akik nem lakoznak együtt az emberekkel” (11. vers). Ekkor lépett elő Dániel és kérte, hogy beszélhessen a királlyal (15. vers). Kérte a barátait, hogy imádkozzanak vele ezért a dologért (17-18. vers). Isten meghallgatta imáikat, és megmutatta Dánielnek az álmot és annak értelmezését is (19. vers). Az álom nyomán Dániel rájött arra, hogy a történelem minden birodalma el fog bukni. Az Szentírás szorgos kutatójaként megértette azt, hogy Isten véget vet minden politikai hatalomnak, miután idejük lejár (20-21. vers). A kumráni barlangokban talált tekercsek ugyanazt mondják el, mint a héber szöveg, amelyből jelen Bibliánkat is fordították.   

Dániel – gondolatban – összerakta azokat az álomról való elképzeléseket, amelyekről Mózes azt mondta 1Móz 31-ben, 2Móz 3-ban és Jób 12-ben, hogy a Felséges Isten beleavatkozik a világ történelemébe és az egymást követő birodalmak ügyeibe. Az álombeli szobor arany feje Nabukodonozor Babilonját jelképezi (37. vers). Utána következett az ezüsttel jelképezett Médó-Perzsia (39. vers), amelynek bukása után érkezett el a rézzel jelképezett görög birodalom ideje (39. vers). Ennek bukása után Róma „vas birodalma” következik, amelyet „Szent római birodalomnak” is neveznek, mivel a középkorban a római katolikus egyház vallásos irányultságát tette magáévá (40. vers). Ez a váltás Kr.u. 538-ban történik meg, amikor Justinianus császár elrendelte, hogy a pénzérméken abban az évben ne úgy jelenjen meg, mint egy harcos, vagy katona lóháton és lándzsával a kezében, hanem, mint egy teológus, aki egy keresztet tart a kezében.

Az utolsó „agyag és vas” birodalom (41-43. vers), úgy ér véget, amint az összes többi. Azoknak a királyoknak az ideje (cserép és vas korszaka) a vég idejéig fog kiterjedni. Ekkor egy kő fog megjelenni és le fogja rombolni a szobrot, amelyet Nabukodonozor álmában látott, és a menny Istene egy olyan országot alapít, amelynek soha nem lesz vége (44. vers). Amikor Nabukodonozor ezt meghallotta, arcra borult Dániel előtt (45-47. vers). A még mindig újonc Dánielt előléptetik, hogy a babiloni bölcsek vezetője legyen. Dániel soha nem fejezte be a három éves babiloni egyetemet, és soha nem diplomázott le (48. vers). A király udvarába vitték, ahol azt kérte, hogy a barátait is léptessék elő, akik a babiloni tartomány gondviselőivé lettek. Ők sem fejezték be a három éves képzésüket a babiloni egyetemen (49. vers). Ismeretüket, bölcsességüket és tudásukat Istentől kapták.    

Drága Istenünk!
A végidőben élünk és tudjuk, hogy a te Fiad, a korszakok Kősziklája nemsokára érkezik. Úgy jön majd, mint királyok Királya és uraknak Ura, hogy betöltse a földet dicsőségével. Rejtőzzük el Őbenne! Ámen!

Koot van Wyk, DLitt et Phil; ThD
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése