2014. augusztus 28., csütörtök

Mai szakasz: Hóseás 2

Hóseás 2:1 folytatása az 1:10-nek, ahol Isten áldásáról és Izrael jólétéről olvashattunk. Hóseás próféta bármelyik izraelitát fivérének vagy nővérének nevezhette volna. Azonban ez a megígért áldás feltételes volt: lelkileg nagyon mélyre süllyedtek, és továbbra is hűtlenek voltak Istenhez.

Hóseás 2:2-13 felvázolja szégyenteljes viselkedésüket (2:4, 9), és Istent elutasító magatartásukat (2:7). Izrael nem bízott meg a férjként viselkedő Istenben, és úgy döntött, hogy erősebb nemzetekre bízza sorsát (Jer 2:25). Isten módszere, hogy visszahívja Izraelt magához, első lépésként abból állt, hogy megállítsa őt a más népekkel való kapcsolatkeresésben (2:5-6), és kimondassa vele, hogy „elmegyek hát és visszatérek előbbi férjemhez: mert jobb dolgom volt akkor, hogynem mint mostan” (2:6). Másodsorban Isten megfosztotta őket az élvezeteiktől, így talán emlékezni fognak arra, hogy az igazi Ajándékozó az Isten, és nem a szeretőik. Ha nem térnek vissza Istenhez, el fogják veszíteni a kenyerüket, vizüket, gyapjújukat, lenjüket, italukat (2:4), gabonájukat, borukat, olajukat, ezüstjüket, aranyukat (2:7), szőlőjüket és fügéjüket (2:11). Így nem tudnak majd ünnepségeket szervezni.

Hóseás 2:13-22 leírja azt, ahogyan Isten bűnbánatra és reménykeltő állapotba vezeti Izraelt. Először Isten szükséghelyzetbe és nehéz körülmények közé vezeti Izraelt, azért, hogy elkezdjenek odafigyelni rá. Az Istenre való hallgatás már a „reménység ajtaja” (2:14). Isten erős vágya, hogy visszaállítsa a helyes lelkiállapotot és a kapcsolatot Izraellel kifejezésre jut például ezekben a szavakban: „hoz,” és „csalogat” ami csábítást, elcsábítást is jelent (2:14). Isten szeretné, ha Izrael ugyanabban az állapotban és kedélyben lenne, mint amikor örömmel énekelve kijöttek Egyiptomból (2:14).

Hóseás idejéig Isten megengedte Izraelnek, hogy az általánosságban használt Baál szóval illessék, ami azt jelenti „Mester.” Azonban Isten szerette volna, ha Izrael úgy értelmezi a kapcsolatot, mint férj és feleség, nem pedig mester és szolga (2:15-16). Isten szeretne örök házassági szövetséget kötni népével, ami a hűségen, igazságosságon, kegyelmen és együttérzésen alapul (2:19:20).

Ha Izrael megtartotta volna a helyes kapcsolatot Istennel, akkor az egek és a föld válaszoltak volna; a föld élelmet biztosított volna számukra (2:21). Bárcsak Izrael fenntartotta volna ezt a fajta kapcsolatot Istennel! Milyen kegyelmes Istenünk van!

Yoshitaka Kobayashi, Ph.D.
Japán
Fordította: Rajki Dávid


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése