2015. február 16., hétfő

Mai szakasz: Apostolok cselekedetei 18

Korinthus volt „az ókori Görögország piaca”. A város egy keskeny földsávra épült, ahol a keletről és a nyugatról érkező hajók mind kiköthettek, és letehették áruikat. Az északról és délről futó útvonalak is mind áthaladtak Korinthuson. Mivel gazdag kozmopolita város volt, sokféle embert vonott. Római kolóniaként ezért viselt sok polgára latin neveket, mint például Akvila és Priszcilla, Klaudiusz és Jusztusz. Korinthus erkölcstelenségét az jelentette, hogy heves üzleti és kereskedelmi verseny folyt. A főisten Vénusz vagy Aphrodité volt, a szépség és szerelem istennője. Ezer papnő, vagyis templomi prostituált járta az utcákat minden éjjel.

Amikor Pál Korinthusba érkezett, hosszan és mélyen gondolkodott Athénben szerzett tapasztalatáról. Olyan városba érkezett most, amely nem kevésbé volt kozmopolita és pogány, mint Athén, mindössze annyiban különbözött, hogy nem volt olyan művelt, viszont sokkal züllöttebb. Pál hozott egy döntést: a keresztre fog összpontosítani. Amikor a zsinagógában prédikált, hallgatói észrevették, hogy teljes szívből szereti a megfeszített és feltámadt Megváltót”. A korinthusiak „látták, hogy gondolatai Krisztusra összpontosulnak, s egész élete szoros kapcsolatban áll Urával” (Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 164-165. oldal). A zsidók többsége elutasította a kereszt üzenetét, ezért Pál a pogányokhoz fordult (6. vers). A szomszédban, egy római hívő otthonában adott tanítást az ott jelenlévőknek, „és a korinthusiak közül… sokan hittek és megkeresztelkedtek” (7-8. vers).

A város azonban annyira züllött volt, és annyira hajlott a gonoszságra, hogy Pál tartott attól, milyen gyülekezetet fognak alkotni. Azon gondolkodott, „zöldebb legelőkre” tér. Ekkor lépett közbe Jézus a korinthusiak érdekében. Éjjeli látomásban biztosította szolgáját afelől, hogy minden rendben lesz, csak hirdesse tovább az evangéliumot, hiszen sokan fognak pozitívan válaszolni munkájára (9-10. vers). Pál másfél évig dolgozott ott (11. vers). „Nagy gyülekezet sereglett Krisztus zászlaja alá” (Az apostolok története, 167. oldal).

Akik Istenért dolgoznak, komoly kihívásokkal fognak szembenézni. Az ellenségnek nagy az ereje. Isten azonban sokkal nagyobb, hatalmasabb, és végtelenül szerető Atyánk. Ő képes mindenből megmenteni. Soha ne adjuk fel, hogy Isten akaratát cselekedjük! Vele valóban minden lehetséges. Az athéni viszonylagos csalódottság után, s annak ellenére, hogy Korinthus lakóiból igencsak hiányzott a lelki érettség, Isten mégis őket és az ő problémáikat használta fel arra, hogy Pált az egész Újszövetség legfontosabb tanácsainak megírására ösztönözze.

Ron E. M. Clouzet
az Ézsak-Amerikai Divízió Evangelizációs Intézetének igazgatója
az Andrews egyetem teológia és missziológia professzora


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése