Ebben a fejezetben
tanult emberek jönnek Jézushoz (1, 27. vers). Figyelik Őt, kérdéseket tesznek
fel neki, és hallgatják beszédét (20-22; 27-33. vers). Azért jöttek, hogy tőrbe
ejtsék Őt kérdéseikkel a nagy tömeg előtt. És nem is szégyellték magukat ezért.
A nap végén mi lett
az eredmény? Áldásban részesültek? Felengedett-e a szívük, és változáson ment-e
keresztül a Megváltó páratlan szeretete, valamint bölcs és helyénvaló válaszai
következtében? Nem! Jézus azt mondta, hogy a önmaguk megjátszása miatt: „súlyosabb ítélet alá esnek” (47. vers).
Miért? Rossz volt a motivációjuk.
Azért jöttek, hogy kritizálják Jézust, hogy hibát találjanak benne és elítéljék
Őt. A halálát akarták. Jelenlétében nem folytathatták jelenlegi életmódjukat,
ezért Jézusnak menni kell.
És mi a helyzet a te
életmódoddal? Folytathatod Jézus jelenlétében? Mi az indítékod, amikor ma hozzá
jössz az Ő Igéjét olvasni és kérdéseket feltenni neki? Mi akarjuk Jézust
kijavítani és megváltoztatni? Vagy alázatosan meg akarunk változni és ezért
felkiáltunk: „Isten, légy irgalmas nékem
bűnösnek!” (18:13).
Isten az alázatos
szívet újítja meg, és a megtört lelket áldja meg, alakítja át (lásd Ézs 57:15).
Legyen ma ez a
tapasztalatunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése