Mai szakasz: Efézus 4

Az Efézusi levél 4. fejezete az egymás iránti szeretetre és különösen gondos törődésre való buzdítással kezdődik és fejeződik be (1-2, 32. vers). E két, egymás szeretetére felszólító tanács között Pál apostol kihangsúlyozza, mennyire nagy becsben kell tartanunk, és erősítenünk az egyházon belüli egységet. Az „egyek” felsorolásával kezdi: „Egy a test és egy a Lélek”, „Egy az Úr (Jézus Krisztus), egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten és mindeneknek Atyja” (4-6. vers). Összekötnek minket ezek a lelki igazságok. Valóságos egységben élünk.

Bár az egység teológia bizonyosság, ám meglétéért állandóan munkálkodnunk kell. Tehát folyton igyekeznünk kell „megtartani a Lélek egységét” (3. vers). Ezt úgy teljesíthetjük, ha Krisztus testének aktív tagjaiként élünk (7, 16. vers). A test minden egyes tagjának megvan a maga funkciója, amihez tehetséget kapott, és amivel hozzá kell járulnia annak egészségéhez (7, 16. vers). Az apostolok, próféták, evangelizátorok, lelkészek és tanítók munkája által pedig mindnyájuknak épülniük, fejlődniük kell (11. vers). Mindezek, akár szervezetünkben az inak és szalagok, egyesítő funkciójukkal segítenek a Krisztusban való egységbe felnőni, aki a test feje (11, 15. vers).

Miközben a befejező felszólítás felé halad, miszerint: „Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak…” (32. vers), Pál apostol arra kéri a hívőket, hogy kerüljék a régi életükre oly jellemző keményszívűséget (17-24. vers), és a haragot, a durva beszédet. Szavaik inkább a hallgatók áldására és épülésére szolgáljanak (25-31. vers).

Könnyű ezt a fejezetet akkor olvasni, amikor a dolgok békességben folynak. Sokkal fontosabb és ösztönzőbb azonban a tanulmányozása, amikor valamilyen konfliktusba kerülünk. Fontosnak tartod ma is Krisztus teste egységének megtapasztalását, az egységét, amiért Ő az életét adta?

John McVay
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok

Fordította: Csala Beáta