Mai szakasz: Efézus 6

Az Efézusi levél korábban tárgyalt fejezeteiben Pál úgy ábrázolta az egyházat, mint Krisztus testét (1:22-23; 4:11-16), mint Isten templomát (2:19-22), és Krisztus menyasszonyát/feleségét (5:21-33). Ef 6:10-20 verseiben Pál úgy ábrázolja az egyházat, mint Isten hadseregét, és erőteljes felhívást intéz tagjaihoz, hogy öltsék magukra a fegyverzetet. Ez a szakasz nagyon hasznos és áldásos üzenetet tartalmaz, ugyanakkor nagy a félreértés, félremagyarázás kockázata is.

Tévesen értelmezhetjük úgy is Pál apostol szavait, hogy viseljünk katonai fegyvert és használjuk is azokat ellenségeink ellen, vagy vegyünk fel támadó állást másokkal való kapcsolatainkban is. De Pál mindezidáig az egységet, az építő beszédet és a jószívűséget hangsúlyozta (ld. 4:25-5:2). Isten jó hírét pedig úgy mutatja be, mint a békesség evangéliumát (15. v.). A szemléletes katonai metafora által Pál nem arra akarja buzdítani az egyházat, hogy a hagyományos értelemben vett háborút viseljen. A nagy küzdelem harcmezejéről beszél, és arra hív, hogy álljunk be az Isten oldalán álló seregbe.   

Ezt úgy tehetjük meg, hogy reálisan mérjük fel az ellenség erejét, mivel úgy sosem győzhetünk, ha alábecsüljük az ellenünk felsorakozott haderőt. Nem csupán emberi erővel állunk szemben, hanem „a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak” (12. v.). De nem kell, hogy legyőzzön az ellenség. Isten velünk van a csatában (10. v.), ellát a legnagyszerűbb fegyverzettel, saját fegyvereivel (11. v., vö. Ézs 59:15b-17). Rendelkezésünkre bocsátotta az igazságot, a békességet, a hitet, az üdvösséget, a Szentlelket (13-17. v.). Mivel Isten előttünk jár, tetőtől talpig felöltöztet saját fegyvereibe, nem eshetünk el! A győzelem biztos. 

Isten áldjon meg mindnyájunkat, amint beállunk az Ő seregébe, és békehadjáratot folytatunk az Ő nevében!

John McVay
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok