Mai szakasz: 1 János 1

A gyülekezeti tagok nem egyformák. Vannak, akik egyszerűen problémásak. Ez éppen úgy igaz volt János apostol idejében, mint manapság. Egyesek a gyülekezetében az egyház tagjainak tartották magukat, annak ellenére, hogy „a sötétségben jártak”. Az apostol kijelentése szerint az ilyenek hazugságban éltek (6. vers).

Ez a probléma elég összetettnek tűnik, de tekintsünk először is a hetedik versben említett gondra, miszerint ezek az emberek nem voltak összhangban a gyülekezet többi tagjával. Bizonyára nem véletlenül, hiszen ahogy a következő versben látjuk, azt állították magukról, hogy bűntelenek, nem követnek el semmi törvénytelenséget.

János azonban átlátott ezeken az embereken. A 8. versben egyenesen hazugnak nevezi őket, majd a 10.-ben kijelenti, hogy az ilyenek Istent is hazugnak állítják be. Elvégre Isten kijelentette, hogy „mindnyájan vétkeztek” (Rm 3:24), ahogy ószövetségi példák sokaságának felvonultatásával Pál is bizonyítja a Rómaiakhoz írott levél harmadik fejezetének első felében.

A jó hír a magukat „bűntelennek” vallókkal kapcsolatban, hogy ez is módot adott Jánosnak a megbocsátás evangéliumának hirdetésére. „Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” – mondja az apostol (9. vers).

Többek között azt szeretem János apostolban, hogy még a csüggesztő helyzetekben is képes valami hasznosat, biztatót találni. Ez a hozzáállás számomra is fontos tanulságul szolgál.

                                                                                        George Knight
Egyesült Államok

Fordította: Csala Beáta