2014. július 15., kedd

Mai szakasz: Ezékiel 18

Ezékiel 18. fejezete egy közmondással kezdődik, ami népszerű volt a babiloni fogságban élők körében: „Az atyák ettek egrest, és a fiak foga vásott meg bele” (2. vers). A foglyok úgy hitték, hogy az ítélet, ami őket érte, nem az ő bűneik miatt nehezedett rájuk, hanem őseik bűneinek következménye, és ők nem tehetnek semmiről. Nem ismerték fel saját gonoszságukat és tetteiket, amelyekkel magukra vonták az ítéletet, így végül Istent igazságtalansággal vádolták meg. Ez a téves elképzelés olyan igéknek a félreértelmezéséből eredt, mint 2Móz 20:5, 34:7, 5Móz 5:9-10, amelyek arról beszélnek, hogy Isten megbünteti az atyák vétkeit a fiakban, egészen a harmadik és negyedik generációig.

A fejezet teljes hátralevő része ezt a téves mondást cáfolja. Olyan alapvető bibliai igazságokat mutat be, mint „Aki vétkezik, annak kell meghalnia vétke miatt” (4. vers – ERV-HU). Az igaz, hogy az utódok gyakran szenvednek őseik bűneinek következményei miatt, viszont az atyák felelősségüket nem ruházhatják át gyermekeikre. Mindenki maga felelős bűneiért és rossz cselekedeteiért. Éppen ezért mindenki számára a büntetés alapja a saját cselekedete. „Elkerülhetetlen, hogy a gyermekek ne szenvedjenek a szülők bűneinek következményei miatt. Isten azonban nem bünteti meg a gyermekeket szüleik bűneiért, hacsak ők maguk is nem vesznek részt szüleik bűneiben” (Ellen G. White: Pátriárkák és Próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 262. oldal).

Teljesen világossá teszi az Ige, hogy mindenki saját döntéseiért és tetteiért felelős, és senkit sem érhet büntetés mások bűneiért. Ezékiel egy három generáción átívelő példát használ. Először is egy apáról beszél, aki helyesen és a törvények szerint él (5. vers). Isten ezt mondja: „Ha törvényeim szerint él és cselekszik, rendelkezéseimnek engedelmeskedik, hogy mindenben helyesen járjon el, Az ilyen embert tekintem én igazságosnak, ezért ő biztosan élni fog!”(9. vers). A második, az apa gonosz fia, „aki rabol, gyilkol és ehhez hasonló gonoszságokat követ el, ... akkor vajon az ilyen éljen? Bizony, meg fog halni! Elkövette ezeket az utálatos bűnöket, meg kell halnia! Vesztéért csakis magát okolhatja” (10-13. vers).  A harmadik az igaz unoka, „aki látja apja bűneit, és istenfélelemtől indíttatva nem követi apja példáját:… hanem törvényeim szerint él és cselekszik, az ilyen fiú miért halna meg apja bűnei miatt? Nem hal meg, hanem biztosan élni fog!" (14-17. vers – ERV-HU). 

Istent igazságtalansággal vádolták a babiloni foglyok (25, 29. vers), de az Ő igazságossága teljességgel nyilvánvaló, hisz’ mindenkit saját döntései alapján ítél meg. Ha a bűnös elhagyja gonosz cselekedeteit, és az teszi, ami helyes, élni fog; viszont ha egy igaz ember szándékosan elfordul az igazság útjától, és gonoszul cselekszik, meg fog halni (21-28. vers). Mindezek fényében Isten arra készteti népét, hogy ismerje el bűnösségét, és forduljon el gonosz cselekedeteitől, mert nem örül a gonoszok halálának, hanem inkább arra vágyik, hogy megtérjenek és éljenek (23, 32. vers). Így hangzik Isten hívása a 31. versben: „Vessétek el magatoktól minden vétkeiteket, melyekkel vétkeztetek, és szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket; Miért halnátok meg, oh Izráel háza!?" És ez KEGYELEM!

Chawngdinpuii Chawngthu
Spicer Adventista Egyetem, India
Fordította: Liebhardt László


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése