2015. március 17., kedd

Mai szakasz: 1 Korintus 3

A megosztott gyülekezet olyan, mint a méreg. Az ilyen megosztottságok a „testi” természet jelzői és nem Isten Szentlelkének jelenlétét tükrözik (1-4. vers). Pál apostol elismeri, hogy minden gyülekezeti tag növekedésben van. A megosztott gyülekezetet tejjel kell táplálni és nem kemény eledellel (2. vers). Minden szűklátókörűség az ember testi természetének a gyümölcse. Ellen White élete folyamán óvott az ilyen állapottól. Szerinte a kritizáló lelkület nagy károkat okoz a gyülekezeten belül. Ami még ennél is rosszabb, hogy az ilyen szélsőséges magatartás meggátolja azt, hogy az igazság eljusson másokhoz. Az adventistáknak semmiképpen sem kell mások lelkiismeretének lenniük (Historical Sketches, 211-212. oldal).

„Aki maga követ el helytelenségeket, az gyanúsít mást ugyanezekkel. Azzal próbálja elrejteni vagy mentegetni a szívében rejtőző gonoszságot, hogy vádaskodva mutogat másra. Hiszen az ember bűn által ismerte meg a rosszat. Az első emberpár, alighogy bűnbe esett, máris egymást vádolta. Az emberi természet azonnal erre adja magát, amikor nem Krisztus kegyelme vezeti” (Gondolatok a hegyibeszédről. Budapest, 1993, Advent Kiadó 111. oldal)

Az egyház mindenek felett Istené. Ez az, amit az apostol világossá tesz, amikor arra emlékeztet, hogy „Isten adja a növekedést” (6. vers). Minden dicsőség Istené, de amikor a dolgok nem működnek, személyesen kell felelősséget vállalnunk magunkért és nem kell megpróbálnunk másokat helyreigazítani. Végül „mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint” (8. vers).

Befejezésül Pál az épület hasonlatát alkalmazza (9-10. vers). Ami a leginkább számít az az, hogy „más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus” (11. vers). Minden gyülekezeti széthúzásnak egy a magyarázata: Jézus hiánya. Ez a lényeg. Ez az alap. És ez az, ahogyan minden ember megpróbáltatik (12-15. vers). Végkövetkeztetésként Pál ezt kérdezi: „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?” (16. vers). Miközben sokan ezt a szöveget az egészséges életmóddal hozzák kapcsolatba, a valódi összefüggés Jézus központi szerepe a hívő ember életében. Amikor tényleg meglátjuk Jézust, minden más bolondságnak bizonyul (19. vers). Semmink sincs, amivel kérkedhetnénk (21. vers). Semmi lelki előnyt nem igényelhetünk magunknak, mivel mindnyájan a Jézus Krisztuséi vagyunk.

Michael W. Campbell, Ph.D.
Fülöp-szigetek


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése