Pál azzal kezdi, hogy tisztázza a keresztény
viszonyulását a civil hatalomhoz. Alá kell rendelnünk magunkat a felsőbb
hatalmaknak, de a legfelsőbb hatalom Isten. Ő adta a hatalmat a polgári
vezetőknek is. Így nincs mit félnie annak, aki megtartja Isten törvényét és a
földi törvényeket. A polgári hatóság Istent szolgálja, és nyomatékot ad a
törvénynek a gonosztevőkkel szemben (4. vers).
Arra a tényre alapozva, hogy a földi hatalom
Isten céljait szolgálja, Pál felszólítja a keresztényeket, hogy lelkiismeretüket
követve engedelmeskedjenek és mindenben őszintén járva el. Kéri a hívőket, hogy
fizessék meg az adót minden illetékes hatóságnak (5. vers). A polgári
tisztviselők iránti tiszteletre és megbecsülésre hív, majd összefoglalásként
bátorítja a keresztényeket, hogy szeressék egymást, hiszen ha egymást
szeretjük, akkor Isten törvénye szerint élünk. Emlékeztet, hogyan kellene
szeretnünk felebarátainkat, és az utolsó 5 parancsolatra utalva rámutat, milyen
is a szeretet a gyakorlatban (8-10. vers).
A fejezet utolsó részében, Pál felhívást
intéz a keresztények felé, hogy ébredjenek fel az álomból. Bár ez a felszólítás
minden eddig élő nemzedéknek aktuális lehetett, különösen alkalmazható azokra,
akik a Jézus visszatérését közvetlenül megelőző időben élnek. Tulajdonképpen a
10 szűz példázatában Jézus is alvóként ábrázolja egyházát (Mt 25:1-13). Pál
sürgetőleg lép fel, mert tudjuk milyen időben élünk, ideje felébredni, és nem
aludni tovább. Közelebb van hozzánk az üdvösség, mint mikor hívőkké lettünk. E
világ éjjele hamarosan véget ér. Itt az ideje levetni a sötétség cselekedeteit,
és felölteni Isten fényének páncélját.
Az életünknek nyitott könyvnek kell lennie.
Őszintén kell élnünk takargatnivalók nélkül. Nem szabad részt vennünk tobzódásban
és részegségben (13. vers). Lelki értelemben a hetednapi adventistáknak nem
szabad Babilon (hamis tanainak) borából innia. A világ nagy része ittas az ő
lelki paráznaságának borától. Lelkileg tisztáknak és józanoknak kell lennünk,
hűnek az üzenethez, amelyet Isten ránk bízott, mint
népre. Pál azzal zárja, amire valójában szükségünk van, hogy magunkra öltsük
Jézust és az Ő igazságát. Ha így teszünk, nem a testre fogunk nézni, amely az
óember szerint bűnben jár, ahogy Róma 7-ben láthattuk, hanem Krisztus
segítségével megújul az elménk, és felkészít, hogy szembenézzünk a végső
válsággal.
Norman McNulty, M.D.
neurológus, Lawrenceburg, TN, USA
neurológus, Lawrenceburg, TN, USA
Fordította: Kóczián
Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése