Mai szakasz: 1 Timóteus 2

Pál világossá tette Timóteus számára a gyülekezet lelki szükségleteit. De mit kezdjen Timóteus ezzel? Először is imádkozzon (1. vers). Mindig ez legyen az első számunkra. Nézzük Jézus példáját: amint kijött a vízből, miután megkeresztelkedett, letérdelt és imádkozott. Aztán kivitetett a pusztába, ahol Istennel lépett közösségre ima és elmélkedés által. Ma, amikor az Antikrisztus erői azon munkálkodnak, hogy uralomra tegyenek szert minden emberi lény fölött, nekünk is imádkoznunk kell.  

Imádkoznunk kell önmagunkért, és azért, hogy akik hatalmon vannak szabadságot és jogot biztosítsanak minden ember számára. Imádkozzunk azért, hogy Isten hasson rájuk. Ő azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Krisztus az egyetlen közbenjáró. Ő önmagát adta mindenkiért. És ebben benne vannak a hatalmon levők is, akik talán nem megfelelően bánnak a kisebbségekkel. Ha a hatalmon levők ellen beszélünk, lehetetlenné tesszük azt, hogy az evangéliummal megszólíthassuk őket. Azért is imádkoznunk kell, hogy életünk és szavaink tükrözzék a mindenkinek szóló hívást, hogy az igazság ismeretére eljussanak (4. vers).

Pál nőkkel kapcsolatos szavai Diánával, az efézusi nagy istennővel és azzal kapcsolatosak, hogy a prostituált papnők a pogány vallás vonzerejét képezték. A női istenek elősegítették azt, hogy a nők dominánsakká váljanak. Pál nem akarta azt, hogy a keresztény asszonyokat azokkal a nőkkel azonosítsák, akik a pogány templomokban szolgáltak. Az asszonyok legyenek az evangélium hatalmának bizonyságai. A keresztény asszonyoknak különlegesen szent hivatásuk van, mint feleségek, édesanyák és Isten munkatársai. Más írásaiban Pál elismerését fejezi ki a nők irányában, akik segítői voltak az evangélium szolgálatában (Fil 4:3; Róm 16:2; és ApCsel 18:24-26).

A férfiak és nők versengése ellentétes Isten szándékával. A férfiak és nők egymást kiegészítő szolgálata tölti be Isten szándékát.

David Manzano, nyugalmazott lelkész

a Nyugalmazott Munkások Egyesületének tagja

Collegedale, TN,  USA