Mai szakasz: 2 Timóteus 1

Ez Pál apostol utolsó levele, amelyet a hírhedt római Mamertinusz börtönéből (http://hu.wikipedia.org/wiki/Mamertinus_börtöne) írt, kivégzésére várva. Milyen lenne a hozzáállásunk, lelkiállapotunk egy ilyen helyzetben? A 3. vers Pál belső lelki bizonyosságáról tanúskodik: „Hálát adok az Istennek, akinek szolgálok őseimtől fogva tiszta lelkiismerettel.”

Megállok egy pillanatra és azon tűnődöm, hogy ha én lennék Pál helyzetében, vajon ugyanezt tudnám-e mondani? Tudnám-e ma minden szituációban Isten dicsőíteni, bármilyen súlyos megpróbáltatás közepette is? Nem igazán tudom, mert nem mentem keresztül mindazokon a megpróbáltatásokon, amik csak az utamba kerülhetnének, ahogyan valószínűleg egyikőnk sem. A megpróbáltatások nem szűnnek meg halálunk napjáig, vagy addig a napig, amikor meglátjuk Jézust az égnek felhőiben. Amit viszont biztosan tudok a ma próbáiról az az, ami felől Isten biztosít bennünket: „Elég néked az én kegyelmem” (2Kor 12:9).

Isten kegyelme a kulcs a jelenben, és mindabban, amit a jövő tartogat számunkra, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között találjuk is magunkat. Amikor mélyponton vagyunk és elcsüggedünk, az Ő hatalma csodásan működik – átformál az Ő képmására. Így tehát Pál bátran írhatta, hogy „Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős”.

Az evangélium nem nevel lelkileg gyenge, bizonytalan, szélsőséges, vagy bátortalan embereket, „Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét” (7. vers). Dávid király megértette, hogy mit jelent, hogy „Ne félj”, amikor a 27. Zsoltár első versében így ír: „Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?” A válasz persze az, hogy senkitől!

Isten arra hívott el bennünket, hogy szentek legyünk, és erősen álljunk Őbenne. Megadott és megad minden eszközt és segítséget annak érdekében, hogy képesek legyünk erre: Ő ad erőt, szeretetet, és józan értelmet. Pál ennek az erőnek a leírására a dünamisz szót használja, amiből a dinamit szó ered. Ez a hatalmas erő szeretettel, Isten szeretetével kell, hogy párosuljon. Isten hatalmának és szeretetének kombinációját a józan értelemnek kell irányítania, olyan gondolkodásmódnak, ami Krisztust jellemzi a Filippi levél második fejezetének leírása szerint.

Az örökkévalóság léptéke szerint a Szentlélek hozza mozgásba az isteni erő, szeretet és a krisztusi gondolkodásmód életet átformáló kegyelmi hármasát. Ez a „kegyelem-csomag” volt az az erő, amely átformálta Pált. Láthatjuk, hogy „nincs határa azok hasznavehetőségének és pozitív befolyásának, akik Isten ügyére szentelik oda és rendelik alá akaratukat” (Biblia Kommentár, 7. kötet, 331. oldal). Pál felismerte ezt a lelkesítő igazságot, ahogyan Timóteus is. Vajon mi is felismertük-e ezt az igazságot?

Jim Ayer
az Adventista Világrádió alelnöke
Generál Konferencia

Fordította: Liebhardt László