Filemon levele az
átalakulásról szól. Ezt a rövid levelet a maga 25 versével azzal foglalhatnánk
össze, amit a „filemoni elvnek” nevezünk: „tedd rendbe a kapcsolatodat Istennel
és embertársaddal, és tedd meg azonnal”.
A Filemoni levelet
Pál a római börtönből írta (Kr.u. 60 körül), és ez az apostol legrövidebb
levele. A levél drámai felszólítást intéz Filemonhoz, hogy bocsásson meg Onésimusnak,
szökött rabszolgájának. Pál felhívását tovább bonyolította az a tény, hogy
távozásakor Onésimus értékeket lopott el. Rómában találkozott Pállal, akinek
missziós tevékenysége folytán megtért, és megvallotta bűnét. Ezek után Pál és
Onésimus egy kitűnő, de etikus stratégiát dolgozott ki a dolgok
rendbetételére.
Onésimus eldöntötte,
hogy önként visszatér Kolosséba Tikhikus és a Filemoni levél kíséretében (Kol
4:7-9). A levél célja, hogy megkérje Filemont, béküljön meg Onésimussal és
egyengesse a visszatérését, valamint a szabadsághoz vezető útját. Az a tény,
hogy levelet a Kolossébeli gyülekezetben is fel kellett olvasni, gyakorlatilag
azt bizonyítja, hogy milyen fontos a keresztények között a megbocsátás, amely
Isten megbocsátásán alapul. Ugyanebben a levélben, bár burkoltan, de Pál utal
arra, hogy keresztény összefüggésben a rabszolgaság fenntarthatatlan.
Noha a megbocsátás
szót magát a Filemoni levél nem említi, burkoltan mégis szerepel benne. A levél
tele van zsúfolva erőteljes elvekkel és egy esettanulmánynak tekinthető a
megbocsátásról. Azt is körvonalazza, hogy úgy a sértő, mint a sértett, hogyan
viszonyuljon a rendezés és a kártalanítás kérdéséhez. Minden alkalmazott
teológiai elvet alátámaszt a tettre szólítás, a "filemoni elv".
A „filemoni elv”
életeket változtatott meg akkor, és életeket változtathat meg most.
Delbert W. Baker
a Hetednapi
Adventista Egyház Generál Konferenciájának alelnöke
Egyesült Államok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése